Leírás és Paraméterek
Egyszerű, olcsó, mégis sokoldalúan elkészíthető, és egészséges.
A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát, amely 56-77%- ban keményítő, 17-20%- ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
A hajdina magas élelmi rost tartalma miatt a korszerű étrendbe kiválóan beépíthető, jó hatással van az emésztőrendszerre.
Kiváló növényi fehérjeforrás, vegetáriánusok és vegánok egy előszeretettel használják.
Egy benne található vegyület révén képes szabályozni a vércukorszintet, ezért a fogyasztása
ajánlott cukorbetegek és inzulinrezisztenciában szenvedők számára.
Kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz, mint például antioxidáns hatású flavonoidok
Fogyasztása segíthet a visszerek megelőzésében.
Segít a koleszterinszint szabályozásában.
Jó hatással van a májra, segítheti a máj elzsírosodásának megelőzését.
Vitamintartalmát tekintve a hajdina értékes vitaminforrás; a B-vitamincsoport majdnem minden tagja megtalálható benne. Magas a tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B-2-vitamin) és tiamintartalma (B-1-vitamin). C-vitamint is tartalmaz. Rutint (P-vitamint) tartalmaz, amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek. Magas rutintartalma miatt a népgyógyászat a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használta.
Megtalálható benne a cink, a réz, a mangán, a kalcium, a magnézium.
Melegítő hatású, így a téli hűvös időszakban kimondottan javasolt élelmiszer, amit lisztérzékenyek is fogyaszthatnak.
A hajdina (pohánka) régebben a mindennapi táplálkozás része volt. Leggyakrabban kását főztek belőle, ma is leginkább ebben a formában ismerik. Íze pirítva a legfinomabb.
Előbb Közép-Ázsiában terjedt el, csak a középkor végén ismerték meg Európában is és a mérsékelt égövben kezdték termeszteni.
A hajdina lisztje felhasználható kenyerek, tészták készítéséhez.
Gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Nem tartalmaz lektint.
Candida diétán lévőknek is ajánlott.
Leírás
Egyszerű, olcsó, mégis sokoldalúan elkészíthető, és egészséges.
A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát, amely 56-77%- ban keményítő, 17-20%- ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz, valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz.
A hajdina magas élelmi rost tartalma miatt a korszerű étrendbe kiválóan beépíthető, jó hatással van az emésztőrendszerre.
Kiváló növényi fehérjeforrás, vegetáriánusok és vegánok egy előszeretettel használják.
Egy benne található vegyület révén képes szabályozni a vércukorszintet, ezért a fogyasztása
ajánlott cukorbetegek és inzulinrezisztenciában szenvedők számára.
Kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz, mint például antioxidáns hatású flavonoidok
Fogyasztása segíthet a visszerek megelőzésében.
Segít a koleszterinszint szabályozásában.
Jó hatással van a májra, segítheti a máj elzsírosodásának megelőzését.
Vitamintartalmát tekintve a hajdina értékes vitaminforrás; a B-vitamincsoport majdnem minden tagja megtalálható benne. Magas a tokoferol (E-vitamin), riboflavin (B-2-vitamin) és tiamintartalma (B-1-vitamin). C-vitamint is tartalmaz. Rutint (P-vitamint) tartalmaz, amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek. Magas rutintartalma miatt a népgyógyászat a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használta.
Megtalálható benne a cink, a réz, a mangán, a kalcium, a magnézium.
Melegítő hatású, így a téli hűvös időszakban kimondottan javasolt élelmiszer, amit lisztérzékenyek is fogyaszthatnak.
A hajdina (pohánka) régebben a mindennapi táplálkozás része volt. Leggyakrabban kását főztek belőle, ma is leginkább ebben a formában ismerik. Íze pirítva a legfinomabb.
Előbb Közép-Ázsiában terjedt el, csak a középkor végén ismerték meg Európában is és a mérsékelt égövben kezdték termeszteni.
A hajdina lisztje felhasználható kenyerek, tészták készítéséhez.
Gluténérzékenyek is fogyaszthatják.
Nem tartalmaz lektint.
Candida diétán lévőknek is ajánlott.