Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi 2-3 évtizedben egyes betegségek előfordulása elsősorban a városi lakosság körében jelentősen megnőtt. Ezeket a kórokat civilizációs betegségeknek nevezzük, amelyek a mai kor modern emberét sújtják.

A civilizációs betegségek túlnyomórészt a nem megfelelő életvitel eredményeként alakulnak ki
– mozgásszegény,
– stresszel teli életmód,
– igénytelen, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény étrend
– koleszterinben és szénhidrátban gazdag táplálkozás,
– környezeti ártalmak (pl. légszennyeződés),
– káros szokások (dohányzás, alkohol, drog)
Ide tartoznak többek között a daganatos megbetegedések bizonyos fajtái (pl.: vastagbélrák), a magas vérnyomás, a koszorúér betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a különféle ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség és a depresszió is.

Bár az orvostudomány hatalmas fejlődésen ment keresztül az utóbbi száz évben, ugyanezen idő alatt a városi lakosság egészségi állapota nem javult ugyanolyan mértékben. A legszembetűnőbb növekedés az immunrendszer legyengülésébőladódó daganatos, allergiás, illetve a nem elsősorban a fent említett okból adódó mozgásrendszeri, szív- és érrendszeri betegségeknél tapasztalható. Emellett olyan kórok, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek, mára egyre fiatalabb nemzedékeket sújtanak.

Miért “hódítanak” a civilizációs betegségek?

A ma embere zömében ülő munkát végez, alíg mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, tévé vagy számítógép előtt tölti, miközben nassol. Sokszor napközben étkezni sincs ideje, ezért a vacsora válik számára a legjelentősebb étkezéssé, ám az este elfogyasztott nagy mennyiségű táplálék a legegészségtelenebb. A mozgáshiány, az ülő életmód teljesen természetellenes, és ezért nagy veszélyeket rejt. Ennek következménye lehet az elhízás, egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek.

A másik fő problém a táplálkozás minősége. Idő hiányában gyakran sajnos olyan ételeket eszünk, melyek adalékanyagokat, tartósítószereket tartalmaznak, melyek rendszeres fogyasztása folyamatosan mérgezi szervezetünket.

Tehát a mai ember mind több testidegen anyagot tartalmazó élelmiszert fogyaszt, kevés természetes táplálékot, rostanyagot, és kevés folyadékot iszik, viszont sokat ül, alig mozog, ebből következően sokan székrekedésben szenvednek.

A salakanyag, ami a széklettel naponta eltávozna, esetleg csak hetente egyszer-kétszer ürül, így a méreganyagok nagyobb mennyiségben felszívódnak és lerakódnak a szervezetben. A helytelen táplálkozás miatti elhízás következtében zsíros a máj, a zsír lerakódik az erekben, az erek összeszűkülnek, az érszűkület következménye pedig a magas vérnyomás, ami megnöveli az agyvérzés és az infarktus kialakulásának kockázatát.

A szervezetünket érő folyamatos negatív behatások következtéban az immunrendszerünk legyengül és ennek egyik eredménye az évről-évre növekvő számú allergiás megbetegedés, a daganatok kialakulása és a csökkenő védekező képesség vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal szemben.

A pszichikai és szociális terhek szintén lélekgyötrők és energiarablók, így a negatív stressz (vagyis az olyan feszültség, melyet kikapcsolódás nem ellensúlyoz) állandósulhat és maradandó, pszcihés zavarokat eredményez, ilyen például a szorongás, alvászavar, melyek később még komolyabb betegségek kialakulásához vezethetnek (pl. pánikbetegség, depresszió).

Sok irodában nincs lehetőség a természetes szellőztetésre, a számítógépek, légkondicionálók, mobiltelefonok elektroszmogot gerjesztenek – az ebből adódó betegségek első jele a levertség, a fáradékonyság, az alvászavar. Egyes adatok szerint a felnőtt népesség 20-30%-a szenved alvászavartól – életükben állandósult a stressz a munkahelyi és a családi elvárások, a rohanó életmód miatt. Hogy érdemben tehessünk a civilizációs betegségek ellen, komoly életmódváltásra és tudatos gondolkozásra van szükségünk!

Dr. Vargha Katalin belgyógyász, háziorvos.